Rácalmás Önkormányzat

Rácalmás Nagyközség  Önkormányzata  Képviselőtestületének 22/2004.(XII. 01.)  rendelete a helyi iparűzési adóról  szóló

18/1995.(XII.11.) rendelet    módosítására. 

 

Rácalmás Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete /továbbiakban : önkormányzat / A helyi adókról szóló 1990.évi  C. tv. /továbbiakban :tv. /  1.§ (1) bekezdés felhatalmazása alapján  a helyi iparűzési adóról  szóló 18/1995.(XII.11.) rendeletét ( továbbiakban rendelet ) az  alábbiak szerint módosítja:

1.§

 

(1)      

A R. 7. §  a, / pontja  a következőkre módosul :

 Az adó mértéke: 

 

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1.9 %-a.

 

(2)      

A R. 7.§  b, / pontja a következőkre módosul:

Az adó mértéke:

 

Az illetékességi területen ideiglenes ( alkalmi ) jellegű iparűzési  tevékenység esetén napi  1500 Ft .

 

2.§

A R. 9. § /1/ bekezdése hatályát veszti ,  így a (2) bekezdés számozása ( 1) –ra,  a (3)    bekezdés  számozása  (2)-ra változik.

 

Hatályon kívül helyezett rendelkezés:

           

Mentes az adó alól az évi 500.000 Ft-ot meg nem haladó nettó árbevétel

( 9.§ (1) bek.)

 

3.§

(1)    Ez a rendelet  2005. január 1. napjától lép hatályba, rendelkezéseit   2005. január 1. napjától kell alkalmazni . E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 24/2002.( XII.10.)  rendelet .

(2)  A rendeletben nem szabályozott kérdésekben  és esetekben  A helyi adókról szóló   

többször módosított 1990.C.törvény ., az adózás rendjéről szóló  2003.évi XCII.

törvény  rendelkezéseit  kell alkalmazni .       

 

 

Rácalmás . 2004. november 23.

                           Schrick István                                                 dr. Györe Andrea

                           Polgármester                                                         jegyző

 

 

 

Rácalmás  Nagyközség Önkormányzat

Képviselőtestületének  

a helyi iparűzési adóról szóló 18/1995. (XII.11.)  rendelete

(egységes szerkezetben )

 

 

Rácalmás Nagyközség Önkormányzata /továbbiakban :önkormányzat / a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény /továbbiakban :tv./ 1.§(1) bekezdés  felhatalmazása alapján   valamint  az adózás rendjéről szóló  1990. évi XCI.tv. alapján  a helyi iparűzési  adóról  az alábbi rendeletet alkotja .

 

1. §

Az adó célja :

A  helyi iparűzési adó bevezetésének célja  az önkormányzat  önálló gazdálkodása  biztonságának  megteremtése , a költségvetés  pénzeszközeinek  kiegészítése , a helyi  közszolgáltatások  biztosítása

 

2. §

Az adókötelezettség :

Adóköteles az önkormányzat  illetékességi  területen  állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett   vállalkozói  tevékenység / továbbiakban : iparűzési tevékenység /

 

3.§

Az adó alanya :

Az adóköteles iparűzési  tevékenységet végző  vállalkozó   , aki e minőségében  nyereség , illetve  jövedelemszerzésre  irányuló  tevékenységet folytat .

Vállalkozó :a gazdasági tevékenységet  saját nevében és kockázatára  haszonszerzés  céljából , üzletszerűen végző

 

a, / a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó ,

b, / a személyi jövedeladóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő , feltéve , hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 400.000.-Ft  meghaladja ,

c, /a jogi személy , ideértve azt is  , ha az felszámolás  vagy végelszámolás  alatt áll

d, / egyéb szervezet  ideértve  azt is , ha felszámolás  vagy végelszámolás  alatt áll .

 

4. §

Adókötelezettség  keletkezése  és megszünése

/1/ Az adókötelezettség  az iparűzési  tevékenység  megkezdésének  napjával keletkezik  és a tevékenység  megszünésének  napjával szűnik meg .                                            

/2/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén , ha ott székhellyel , telephellyel rendelkezik , függetlenül attól , hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén ) kívül folytatja .

/3/ Az önkormányzat  illetékességi  területén  ideiglenes /alkalmi / jelleggel végzett  iparűzési tevékenység  esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az  adókötelezettség időbeni terjedelmére

 

-2-

/4/ E rendelet  alkalmazásában , ideiglenes jellegű az  iparűzési tevékenység  ,ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel , telephellyel nem rendelkező vállalkozó

    a/ piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat  ,

    b/ építőipari , valamint a nyomvonalas létesítményen  végzett kivitelezési és fenntartási munkát

továbbá ezekkel kapcsolatban  szerelési , szervezési , lebonyolító , szaktanácsadó , felügyelet tevékenységet  végez ,illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat , feltéve , hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama  adóéven belül legalább 1 hónap , de 6 hónapot  nem  halad meg .Ha a tevékenység időtartama  a 6 hónapot meghaladja ,akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül .

 

/5/ A tevékenységnek a /3/ bekezdésben  megjelőlt  időtartamot  meghaladó  gyakorlása nem tekinthető  ideiglenes  /alkalmi /  jellegűnek .

 

5. §

Bejelentési kötelezettség

/1/ Az adózó  adókötelezettségét  , illetve  az adóköteles  bevételszerző  tevékenységét  annak keletkezésétől / tevékenység megkezdésétől / számított 15 napon belül  az önkormányzati  adóhatóságnak  irásban  köteles bejelenteni .

/2/ Az adózó , aki ideiglenes , alkalmi jelleggel folytatja  tevékenységét , tevékenységének  megkezdésekor  köteles azt az   önkormányzati adóhatóságnak  bejelenteni .

 

6. §

Az  adó alapja

/1/Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén  az adó alapja  az értékesített  termék , illetőleg  végzett  szolgáltatás  nettó  árbevétele , csökkentve  az eladott  áruk  beszerzési értékével  és a közvetített szolgáltatások értékével , valamint  az anyagköltséggel .  

 

Nettó árbevétel :

a, /a számviteli  törvényben  meghatározott  értékesítés  nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében : a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel  és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének  együttes összege ),növelve a befektetett  pénzügyi eszközök után kapott (járó ) kamatok  ,valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek   üzleti évben kimutatott  összegével , csökkentve a jövedéki adó , fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az  egyéb szolgáltatások értékeként , illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó , fogyasztási adó összegével a b) -j   alpontokban foglalt eltérésekkel .

b, / a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál  : a kapott  kamatok  és kamatjellegű  bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal  , növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel , a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével ,  

 

-3-

c, / a biztosítóknál : a biztosítástechnikai   eredmény növelve a nettó működési költségekkel , a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál ) , az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal , a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel , a biztosítási  állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel ,a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál ) , az életbiztosításból allokált  befektetési bevétellel , valamint  a nem biztosítási tevékenység bevételeivel , csökkentve  a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel , a tűzvédelmi hozzájárulásként  elszámolt összeggel , és a biztosítottaknak  visszajuttatandó  befektetési  eredménnyel ,

d, / a költségvetési szerveknél : a vállalkozási  tevékenységgel  kapcsolatos pénzforgalmi bevétel ,

e, / befektetési  vállalkozásoknál : a befektetési  szolgáltatási  tevékenység bevételei  növelve  a nem befektetési szolgáltatási tevékenység  bevételeivel , valamint  a kapott kamatokkal és kamatjellegű  bevételekkel ,

f, / az egyházi  jogi személynél , valamint  az egyház által alapított  intézménynél :a könyvezetési  kötelezettségtől  függően  a vállalkozási  tevékenységből  származó  a, / pont alatti nettó árbevétel , vagy  pénzforgalmi bevétel .

g, /a külföldi székhelyű  vállalkozás magyarországi fióktelepénél : a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott , az a ) pont  szerinti  -illetve , ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b) , c) és e) alpontok valamelyikében  említett szervezet , akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel .

Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz – és Tőkepiaci  Felügyelet  által a  kockázati tőkebefektetésekről  , a kockázati tőketársaságokról , valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett  nyilvántartásban  , akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel . 

h, / b ) - g)  és j)   alpontban nem emlitett  szervezetnél / lakásszövetkezet , társasház , alapítvány , társadalmi szervezet ,ügyvédi iroda  ,  intézmény  stb./ - könyvezetési kötelezettségtől  függően - a vállalkozási tevékenységből   származó , az a ) pont szerinti nettó árbevétel  vagy pénzforgalmi bevétel

 

Nem minősül  vállalkozási  tevékenységből származó árbevételnek  a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó  árbevétele ,

i, / a magánszemélyek  jövedelemadójáról szóló  törvény hatálya  alá tartozó  vállalkozók esetében  a tevékenységükkel / termékeladás , szolgáltatás / összefüggésben  kapott általános  forgalmi adó nélküli készpénz , jóváírás  természetben kapott  juttatás , vagy bármilyen  vagyoni érték , növelve  az árkiegészítéssel  és csökkentve  a fogyasztási adóval .

j,/a kockázati tőkebefektetésekről ,a kockázati tőketársaságokról , valamint a  kockázati  tőkealapokról szóló  törvény hatálya alá tartozó  kockázati  tőketársaságoknál  és kockázati tőkealapoknál : az a ) pont szerinti nettó árbevétel , valamint  a befektetett  pénzügyi eszköznek minősülő részvények , részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti  értékének  különbözetében keletkezett , a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg  realizált árfolyamnyereség , továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés  együttes összege ,

 

 

-4-

/2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat  illetékességi területén  végez állandó  jellegű iparűzési tevékenységet , akkor az adó alapját - a tevékenység  sajátosságaira leginkább   jellemzően  - a vállalkozónak kell  az  1990.évi C. tv.  mellékletében meghatározottak szerint megosztania  .

/3/ A  4.§./2/ bekezdésében meghatározott  esetben az ideiglenes /alkalmi / jelleggel  végzett iparűzési tevékenység  adóztatása   esetében  az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani . Minden megkezdett nap egy napnak számít .

 

 

7. §*

Az adó mértéke

a,/ állandó   jelleggel   végzett  iparűzési  tevékenység  esetén  az adó évi mértéke  az  adóalap

1.9 %-a .

b, / Az illetékességi  területen  ideiglenes /alkalmi / jellegű  iparűzési  tevékenység  esetén  napi 1500.- Ft.

 

8. §

Az adóelőleg megállapítása  és az adó megfizetése 

/1/ A vállalkozó  - a (4) bekezdésben  foglaltak kivételével – a  helyi iparűzési adóra  adóelőleget köteles fizetni .

/2/ az adóelőleg összege

(a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama  12 hónapnál nem rövidebb , az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg , 

(b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb , akkor a megelőző adóév  adójának az adóévet  megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege ,

(c) az adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő  vállalkozónál , vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal  vagy év közben  vezeti be , az adóévre  bejelentett várható adó összege .

/3/ Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul , az adóelőleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani .

/4/ Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság , továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó , az adókötelezettség keletkezésének adóévében .

Nem alkalmazható ez  a rendelkezés a már működő , de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet  kezdő vállakozó esetében .  

/5/ Az adóhatóság  a fizetendő  adóelőleg mértékét az éves adóbevallás  , illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli .

 

A *-gal jelzett  7.§-t rendelkezéseit beiktatta  a helyi iparűzési adó módosításáról szóló

 22 /2004. ( XII.1.)  rendelet (1) és (2) bekezdése, rendelkezéseit  2005.január 1-től  kell alkalmazni.

 

-5-

/6/ Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési  meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a) -b ) pontjában  említett vállalkozó  az adóelőlegét  az előző fizetési meghagyás  alapján  fizeti .

/7/ A magánszemély  terhére  az adóhatóság által megállapított adó , továbbá  a vállalkozó adóalanyt   terhelő adó évi két   részletben  fizethető meg .

/8/ Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az Adózás rendjéről szóló  1990. XCI.  Törvény  2. sz. melléklete állapítja meg  .

•

A magánszemélynek   félévenként , két egyenlő részletben  kell az adót az adóév március 15-ig , illetve szeptember 15-ig  megfizetnie .

•

A vállalkozó  az adóelőleget  félévi részletekben az adóév március 15-ig , illetve szeptember 15-ig  fizetheti meg .

•

vállalkozónak az iparűzési adóelőleget -az egyszeres könyvvezetésre  kötelezett  kivételével – a várható éves fizetendő adó összegére  az adóév december 20. napjáig  kell kiegészítenie .

•

Az ideiglenes (alkalmi ) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni .

 

A vállakozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét  az adóévet követő év május 31-ig (a bevallás határidejéig )  fizeti meg ,illetőleg ettől az időpontig igényelheti  vissza .

Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség  kölönbözetét 100 forintra kerekítve  fizeti meg , illetőleg  igényelheti  . 

 

9.§*

Adómentességek

/1/ Adómentességet élvez az a vállalkozó ,aki Rácalmás Nagyközség közigazgatási  területén állandó jelleggel legalább 500 fő alkalmazottat  foglalkoztat .  

 

/2/ Az adómentesség legkésőbb 2007. december 31-ig  érvényesíthető   illetőleg  vehető figyelembe.

 

10. §

Az adó mérséklése , halasztása  és elengedése

/1/ Az  adóhatóság  a magánszemély  kérelme alapján az őt terhelő adótartozást -a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -,valamint a bírság -vagy pótléktartozást mérsékelheti  vagy elengedheti ,ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók  megélhetését súlyosan  veszélyezteti .

 

A *-gal jelzett  9. § rendelkezéseit beiktatta  a helyi iparűzési adó módosításáról szóló  22 /2004. ( XII.1.)  rendelet (1) és (2) bekezdése, rendelkezéseit  2005.január 1-től  kell alkalmazni.

 

-6-

Az adóhatóság  a fenti  feltételeken túl más személy adóját nem egedheti el és nem mérsékelheti .  

A mérséklésre , halasztásra  és estleges elengedésre  vonatkozó  kérelmet  Rácalmás Polgármesteri  Hivatalnál kell  benyujtani  a megfelelő  indoklás mellékelésével.

A kérelmek elbírálása a jegyző  hatáskörébe tartozik .

/2/ A méltányossági kérelmek  ügyében  hozott határozatok  ellen irányuló fellebezéseket   Rácalmás  Nagyközség  Jegyzőjénél   kell benyújtani  , de a fellebezés ügyében  a Fejér Megyei Közigazgatási  Hivatal jogosult dönteni . 

/3/ Az adórövidítésből , adóhiányból  eredő  adótartozás  méltányosságból  nem mérsékelhető  és nem engedhető el .

/4/ Adóbevallási  kötelezettség  elmulasztásából  eredő  adótartozás elengedésére , illetve  mérséklésére  csak kivételes és  különlegesen  indokolt  esetben van lehetőség .

/5/ A fizetési halasztás és részletfizetés szabályait  Az adózás rendjéről szóló 2003 .évi XCII.. tv. szabályozza .

 

 

11. §

Záró rendelkezések

/1/ Ez a rendelet    a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 1996.január 1-től kell alkalmazni.

 

/2/ A rendeletben nem szabályozott  kérdésekben  és esetekben   a helyi adókról  szóló többször módosított 1990 .évi C. törvény , az adózás rendjéről  szóló 1990. évi XCI. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni .   

 

 

Rácalmás . 2004. december 1.

 

 

Schrick István dr  Györe   Andrea

Polgármester  jegyző

 

Csatolmány	Méret
iparuzesiado.pdf	58.48 KB